6.fejezet

Vivi megmondta, hogy fejit kell ide írnom.-..én meg feltettem ezt, tudom, csak lusta vok, mert még mindig nem fejeztem be a 13.fejit, azért nem lett feltéveXD Remélem tetszik, és kapok pár komit:) Ja és ezt a fejit Vivinek küldöm, mert ő akarta hogy feltegyem;)

Mikor kinyitottam 2 fiú állt előttem.
- Helló. Miben segíthetek? – kérdeztem.
- Helló! Taylor vagyok, ő pedig az öcsém Adam. Te biztos Vanessa vagy. – honnan tudja a nevem?
- Bocs, de honnan tudod a nevem, és mit akartok itt?
- Szóval még titkolóznak. – kezdte a kisebbik. Ha jól emlékszem Adam.
- Figyeljetek, nem tudom kik vagytok, de itt nem beszélhetjük meg.
- Rendben, öltözz fel, és indulunk. Beülünk az egyik kávézóba. – mondta Tay.
- Oké. – felmentem a szobánkba, és már kutattam is a megfelelő ruha után. A szemem egy lila ruhán akadt meg, ezért azt vettem fel. Felkaptam egy fehér cicanacit alá, és már készen is voltam.
- Kellan. Majd jövök, most el kell mennem. Te meg kelj fel, mert Ashley hívott, hogy még ma találkozzatok, szóval vissza kéne hívnod. Kellan munkatársai közül csak Ashleyt ismerem, de Kellan megígérte, hogy egy hónap múlva, mikor a legtöbb barátja idejön Rómába, bemutat nekik.
- Rendben, édes. De hova mész?
- Majd később elmondom. – azt mégsem mondhattam neki, hogy 2 vadidegen sráccal megyek el.
- Oké, kicsim. Vigyázz magadra. – majd megcsókolt.
- Mehetünk. – rohantam le Taylorhoz és Adamhez.
- Oké. Pattanj fel. – mutatott a motorjára Adam.
- Szuper. Már rég motoroztam. – mosolyogtam. Úgy tíz perces utazás után, elértünk egy kávézóhoz. Meghitt, hangulatos kis helység volt.
- Sziasztok! - jött oda egy velem egykorú lány. Belekarolt Taylorba, és megcsókolta. Szóval ők együtt vannak.
- Linda, ő itt Vanessa, Vanessa ő itt Linda.
- Örülök. – mondta.
- Szintúgy. De kérlek, szólíts csak Nessie-nek.
- Rendben. Gondolom, kell egy asztal.
- Igen.
- Gyertek, ott a sarokban pont jó lesz szerintem. – odavezetett minket, majd mikor leültünk elment.
- Szóval akkor. Honnan tudtátok a nevem?
- Apától. – mondta egyszerűen Tay.
- De én nem ismerem az apátok.
- Nagyon is ismered.
- Na jó, most már semmit sem értek.
- Mielőtt megszülettetek volna Elizabeth-tel…
- Honnan tudod a tesóm nevét??
- Ha nem vágsz közbe elmondjuk. – dorgált meg Adam.
- Tehát mielőtt megszülettetek volna, azelőtt 2 évvel születtem én. Ugyan azok a szüleink, mint nektek. Aztán megszülettetek ti. Majd rá 2 évre pedig Adam. De aztán megromlott a viszony szüleink között, és úgy döntöttek, hogy elválnak. Anya kitalálta, hogy apáé vagyunk mi, ti pedig maradtok nála. De a helyzetet még tovább bonyolította, mert kijelentette, hogy nem akarja, hogy mi valaha tudomást szerezzünk egymásról. Persze apa elmondta nekünk, de úgy látszik anya betartotta azt, amit szeretett volna. – én már zokogtam. Mihelyst a mondani valója végére ért, én felpattantam, és rohantam ki. De a fiúk gyorsabbak voltak, és pár lépés után, a kezemet elkapták és visszarántottak. Rájuk nem haragudtam. Anyu viszont igen. Nagyon. Adam mellkasára dőlve sírtam, míg a csitítgatott.
- Sajnálom, nem kellett volna….így kiakadnom. – mondtam.
- Megértünk. Szerintem még ne menj haza. Szeretnélek jobban megismerni. – szólt Taylor, aki időközben leadta a „rendelést” Lindának. – Mindjárt hozza Linda a teákat.
- Rendben. – egyeztünk bele Adammel egyszerre.
- Mesélsz magadról? – kérdezte Ad.
- Mit szeretnétek tudni?
- Mindent. – mondták egyszerre.

Ezt a ruhát vette fel Nessa, amikor elment a fiúkkal:)